Mit tud a lean?

Több mint hatékonyság: ez az, amire a vállalatvezetőknek szükségük van.

 

„Mi már tavaly júniusban bevezettük a leant, mindenkit leoktattunk. Hogy-hogy nem lettünk hatékonyabbak?”

E figyelemfelkeltő, szándékosan provokatív, egyben ironikus két mondatot választotta előadásának címéül Molnár Szabolcs, a Lean Enterprise Institute alapító elnöke. Az előadást a Vállalati Értékesítés 2018 elnevezésű üzleti reggelin hallgathatták meg a meghívott magyar vállalatvezetők, melyet a Boscolo Budapest Hotelben rendeztek meg 2018. március 2-án. A rendezvénysorozat idei harmadik állomásán egy olyan fogalom állt a középpontban, melyet a vállalatirányítók ugyan már ismernek, azonban a mögötte rejlő szemlélet és gyakorlat terjedésében, tanulási folyamatában van még fejlődni való.

A lean szó a vállalatvezetők körében általában a hatékonysággal áll párban. Az előadó így foglalta össze pontos jelentését, értelmezését: „Emberek, folyamatok és rendszerek fejlesztése a vevőigények teljesítése érdekében, a lehető legkevesebb erőforrás felhasználásával.” A felesleges erőforrások alatt pedig azok a veszteséges, nem értékteremtő tevékenységek értendők, melyek nem szükségesek a vevőigények kielégítéséhez.

A japán autógyártó vállalkozás, a Toyota vagy fél évszázada fogott bele az autógyártásba, és vezette be a Toyota Termelési Rendszert (a TPS-t, vagyis a Toyota Production Systemet), mely az emberek készségeinek, képességeinek kihasználását jelöli. Nem egy egyszerű eszközrendszer, melyet sémaként lehet ráhúzni minden cég termelési tevékenységre, sőt, mindenütt más és más lehet segítségével a megoldás. Molnár Szabolcs öt dimenzióban határozta meg a lean lényegét, melyet ábráján egy ház képével vázolt fel.

„Mi már tavaly júniusban bevezettük a leant, mindenkit leoktattunk. Hogy-hogy nem lettünk hatékonyabbak?” Molnár Szabolcs, előadása közben

A vállalatvezetőknek először egy célt kell meghatározni, milyen problémát akarunk megoldani, miért akarjuk a leant használni. E tetőhöz a két pillér a munkafolyamat fejlesztése, párhuzamosan a munkatársak képességeinek fejlesztésével, problémamegoldó képességük felhasználásával. Fontos a menedzsmentrendszer, a vezetői készség, rutin, mintakép, egyfajta mentori szerep, melyekkel az elindított változásokat fenn lehet tartani, s az elindított technikai fejlődést egyensúlyban lehet tartani az emberek készségeinek fejlesztésével.  Mindezek szükségesek az ötödik dimenzióhoz, az alaphoz, melyek a megváltozott szemléletet, az alapvetővé vált értékeket, kialakuló vállalati kultúrát alkotják. A szakemberek a leant nem egy sémának, hanem transzformációs keretrendszernek nevezik.

A panelbeszélgetés résztvevői  (balról jobbra): Kovách Anton, Renfer Péter, Molnár Szabolcs, dr. Tomka Barnabás, Kiss Zoltán, valamint Asztalos Róbert, a rendezvény szervezője, a Boscolo Budapest Hotel ügyfélkapcsolati igazgatója

 

Míg száz vagy akár ötven évvel ezelőtt is a hatékonyságot a tömeggyártás és a gyártott termékek mennyisége jelentette, mely a profitot hozta, addig mára már megjelent az iparszerű alkalmazkodás, és vált a profit egyik forrásává – fogalmazott az izgalmas előadást követő panelbeszélgetésben Kovách Anton, a ShiwaForce.com Zrt. alapító vezérigazgatója. Hozzátette: manapság a gyors alkalmazkodás dönti el, ki lehet a piacán az első, s lehetetlen sikert elérni tíz éve berendezkedett módszerre, technológiára támaszkodva.

Renfer Péter, a Nordconn International partner foundere azt emelte ki, hogy a hatékonyság olykor mérhető, olykor becsülhető, de a cégeknél óvatosan kellene a mérésekkel bánni, mert mindannyian érző munkavállalók vagyunk, nemcsak a kereset, a bónusz irányítanak bennünket. Korábban a hatékonyság mérőszáma a futószalagról leguruló termékdarabszám, az eltöltött munkaidő volt, ma már főleg az számít, mennyire tud önszervező lenni egy cég csapata, mennyire tűri el az adott szervezet a hibázást, és miként tudja közös erővel csökkenteni azt.

Molnár Szabolcs ehhez fűzte hozzá: régen volt egy mondás, mely szerint a három dolog közül – gyorsan, jót, olcsón –, csak kettőt lehet választani. Mert, ha valami gyors és jó, az nem lehet olcsó; ha gyors és olcsó, az nem lesz jó, ha pedig jó és olcsó, az nem készül el gyorsan. Mára viszont megváltozott és felgyorsult a világ: a vevők mindhármat választani akarják. Csak az a vállalkozás képes mindezt teljesíteni, amely hatékony tud lenni.

Vállalatvezetők egymás között

 

Dr. Tomka Barnabás, a HRO Hungary Kft. elnöke arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőhiány a fejlődés gátja lehet, márpedig az elmúlt két évben jelentősen nőtt Magyarországon a munkaerőhiány.  Egy vállalatnál az emberi munkaerő a legértékesebb erőforrás: egy munkavállalót megtalálni, munkába állítani, képzeni, motiválni megtartani, nagy energiát igényel.

Ezt a gondolatot egészítette ki Kiss Zoltán, az NCR Corporation Senior Directora: mára annyit fejlődött az adatforgalom, az információáramlás, hogy néhány e-mail továbbításával a korábbiakhoz képest akár egyheti munkát is el lehet végezni. Sajnálkozva mondta, hogy a jelenlegi képzésből kikerülő fiatalok jó részének alacsony a problémamegoldó képessége, és nyelvtudásuk hiánya is munkavégzésük akadálya lehet.

Ezt erősítette meg az a gyors felmérés is, melyben a hallgatóság a panelbeszélgetést interaktívvá tévő Klaxoon rendszere segítségével vehetett részt. Mindenki saját mobiltelefonjával válaszolthatott a feltett kérdésekre. A feleletekből az derült ki, hogy a cégvezetők a munkaerőhiány, a munkavállalók képzettségének mértéke és a vállalati hatékonyság között egyértelmű összefüggést látnak.

Kapcsolódó cikkünk: A tudat és a tudat alatti az üzleti világban

Kapcsolódó cikkünk: Social selling & szponzoráció