8 érdekesség a Dunáról, ami biztosan újdonság lesz

-

Június 29. napja a csodálatos folyóé, amely kettészeli a mesés Budapestet. Ma van a Nemzetközi Duna-nap, ennek alkalmából összeszedtünk izgalmas és meglepő érdekességeket a folyóról, ami Johann Strauss-t is megihlette és ami mára Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb turisztikai célpontjává vált.

1. Hosszú és nemzetközi folyó

A Duna az előkelő második helyet foglalja el Európa leghosszabb folyamai között a maga 2850 kilométerével: hosszúságban csak az oroszországi Volga előzi meg. Számos országban találkozhatunk a folyó egyes szakaszaival, a legnagyobb mértékben a következőekben:

  • Románia (28,9%)
  • Magyarország (11,7%)
  • Ausztria (10,3%)
  • Szerbia (10,3%)
  • Németország (7,5%)

Kisebb területen áthalad még Szlovákián, Bulgárián, Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon és Ukrajnán is. Ezzel pedig a Duna a világ “legnemzetközibb” folyója, mivel összesen 10 országon halad át, ahogy a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig ér.

Duna
A Duna arcai | Fotó: Csodálatos Magyarország

2. Honnan jött a Duna név?

A folyó elnevezése nyelvészek szerint a protoindoeurópai nyelv dānu szavából ered, jelentése folyó, folyóvíz. Egyébként az oszét nyelv don szava ugyanezt jelenti, ezért korábbi forrásokban Donav és Dunav neveken is fellelhető. A horvátok Dunavnak nevezik, latin nyelven Danubius vagy Danuvius, németül Donau, Szlovákiában pedig Dunajként utalnak rá.

3. A művészetekben is közkedvelt

A Duna Európa egyik legfontosabb kulturális nevezetessége, ezen okból kifolyólag számos művész munkásságában találkozhatunk az említésével. A folyó görög legendákban, román népdalokban és több száz modern regényben is szerepelt. Talán a leghíresebb Ifj. Johann Strauss: Kék Duna keringője – ilyen címmel egyébként Jancsó Miklós is rendezett filmet de nem csak a zene és a film használja fel, mint témát. Jókai Mór: Az arany emberében és Jules Verne: A dunai hajós c. regényében is központi szerepet játszik.  És természetesen híres költőnk József Attila: A Dunánál c. verse sem maradhat ki a felsorolásból.

4. A hajózás mestere

A németországi Rajna–Majna–Duna-csatorna 1992-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az Északi-tenger melletti Rotterdamtól a Fekete-tenger melletti Sulináig ér. Tehát a csatornarendszeren keresztül a Duna összeköti az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel. Emiatt Európa egyik legfontosabb hajózási útvonala, amely képes befogadni a legnagyobb hajókat is. A Dunán szállított áruk össztömege 1987-ben elérte a 100 millió (!) tonnát.

Emellett természetesen turisztikai és szabadidős céllal is sokan hajókáznak a Dunán. A Duna minden szakaszán, de leginkább a Wachaun, a magyar Dunakanyarban, a Vaskapu-szorosban és a Duna-deltánál személyszállító hajók sokasága várja a turistákat.

Hajókázás a Dunán
Hajókázás a Dunán | Fotó: Az Utazó

5. A Duna Bizottság

Létezik egy bizonyos Duna Bizottság, ami a dunai hajózás nemzetközi jogrendjét alakítja. Székhelye Budapesten található és a dunai hajózás felfejlesztését tartja egyik fő céljának. Pontosítva a Duna Bizottság 10 tagországa vállalja, hogy a Duna országukban elhelyezkedő szakaszát hajózható állapotban tartják, elvégzik a szükséges karbantartási munkákat és fejlesztéseket a hajózási feltételek biztosítása érdekében.

A Duna Bécsben
A Duna Bécsben | Fotó: Advent Bécs

6. Létezik Nemzetközi Duna-túra is

Az igazi kalandoroknak (vagy mazochistáknak) találták ki a több mint két hónapos Nemzetközi Duna-túrát. A TID-nek (Tour International Danubien) nevezett program összesen 2455 folyamkilométeren (!) át tart a németországi Ingolstadttól a bulgáriai Szilisztrán keresztül egészen a Fekete Tengerig. Az útvonal körülbelül két és fél hónap alatt tehető meg. Általában lelkes kenusok és kajakosok vesznek részt az egész távon, de ha nincs időnk vagy erőnk a teljes szakaszt átevezni, bizonyos pontokon is be lehet csatlakozni. Bővebb információ a TID weblapján.

Duna Túra
A túra egyik németországi útvonala | Fotó: TID

7. A dunai halak

A Dunában mindössze ötvenkét fellelhető halfaj ismeretes, tehát halállománya viszonylag szegényes. Vizeiben legjellemzőbb a csuka, a ponty, a kecsege, a leső harcsa, a rózsás márna, a dévérkeszeg, a kárász, a szivárványos ökle, a csapósügér és a fogas. Csak a Fekete-tengerbe ömlő folyókra jellemző továbbá a kősüllő, a bagolykeszeg, a tarka géb és a pajzsoshasú pikó, illetve a Duna egyedi halfajai a dunai galóca és a selymes durbincs.

A dunai galóca
A dunai galóca | Fotó: Deposit

8. A nagy pesti árvíz

1838-ban megáradt a Duna, a nagy pesti árvízként elhíresült áradás március 13. és március 18. között súlyos pusztítást okozott Budapesten. A katasztrófának több mint 150 halottja volt. Báró Wesselényi Miklós báró maga is részt vett a mentési munkálatokban. Rengeteg életet mentett meg, ezért az árvízi hajósként maradt fenn a neve a köztudatban. Az árvíz első napjairól Wesselényi a következőket jegyezte fel:

„Március 13-án … öt órakor újra megindult (a jég) s nemsokára tornyosulni kezdett, valamint törni és forrni a jégtömegeket duzzadva emelő s újra szétzúzó hatalma a dühöngeni készülő Dunának. A víz partjain már túllépett, a bőszült folyam a váci töltést már átszakította, de a jég folyvást haladván, a nézők csoportja s majd minden azt hitte, hogy mérgét már kiöntötte. Ezen reményben színházba mentem, s még nem vala vége a darabnak, midőn híre futamodott, hogy a víz már a városban van”

 „Már ekkor kezdettek a házak omlani s düledezni. Ezeknek ropogása, rohanása, a vízt közt emelkedő porfellegek, a rémítő sikoltás, sírás, ordítás borzasztó képét mutatta a duló enyészetnek.”

Források: TravelTeam, Wikipedia, Bálna Budapest

Töltődj fel a Dunakanyar szépségével – Bámulatos helyek, csodás tájak

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!