Annyi mindent kaptunk már a természettől: gyönyörű virágokat, életerős fákat tele gyümölcsökkel, ragyogóan tisztavízű folyókat és tavakat, amelyekben nyáron fürödhetünk, pompás madarakat… és még hosszan sorolhatnánk. Itt az ideje, hogy mi is visszaadjunk neki valamit abból a sok jóból, amit kaptunk.
A zöld területek rendkívül hasznosak egészségünk és jólétünk szempontjából, és talán mondanunk sem kell, hogy természetes környezetünk mennyi mindent ad nekünk. A természetben töltött idő nem csak csökkentheti a stresszt, de nyugalmat ad, miközben a friss levegőn való mozgás a testünk és az elménk számára is előnyös. De sajnos környezetünk egyre nagyobb terhelés alatt áll: a szén-dioxid kibocsátás emelkedik, egyre több szemét halmodzódik fel mindenhol, és drámai mértékben csökken a méhfajok száma. Szerencsére adni mindig sokkal jobb, mint kapni, ezért most nézzük meg, hogy mi az a sok minden, amivel végre mi is adhatunk a bolygónak, ahelyett, hogy elvennénk tőle.
Menj ploggolni!
Nem, nem írtunk el semmit… a plogging ugyanis egy nagyon népszerű mozgásforma az ökotudatos skandináv sportolók körében. A futás és a szemétszedés kombinációja nem csak azért nagyon jó, mert a szabad levegőn sportolhatuk, hanem azért is, mert miközben egy sokkal intenzívebb edzésen veszünk részt, még az erdőt vagy az utunkba kerülő helyeket is megtisztíthatjuk a hulladékoktól.
Ültess magokat!
A vadvirágok nemcsak gyönyörűek a kertben, hanem kiválóan alkalmasak arra is, hogy változatos környezetet teremtsenek a madarak és a bogarak számára. Egy csomag virágmag olcsó, gyorsan kihajt és hamar megnő, így nem kell aggódnod amiatt sem, ha nem vagy egy nagy kertész.
Mentsük meg a méheket!
David Attenborough legutóbbi, Egy élet a bolygónkon című filmjében arra figyelmeztetett, hogy ha a méhek kihalnak, az emberek azt maximum négy évvel élhetik túl. Ez talán elég indok arra, hogy amennyire csak lehet odafigyeljünk erre a nagyon fontos állatra. Például úgy, hogy minél több színes virágot ültetünk, vagy megfogadva a világ kedvenc természettudósának javaslatát, és inni adunk a méheknek. Ehhez remek ötlet, ha valahol a kertben vagy bárhol, szabadtéren egy teáskanálnyi egyszerű szirupot rakunk ki nekik, hogy a fáradt kis méhek felfrissíthessék magukat, és folytathassák értékes munkájukat.
Pattanj biciklire!
Most őszintén! Van annál jobb és szabadabb érzés, mint amikor egy kellemesen meleg tavaszi napon biciklire ülsz? Miközben tekersz, belekap a hajadba a szél, lágyan simogatja arcodat a szellő… és ott a tudat, hogy ezzel mennyit teszel a bolygóért. Biciklivel munkába is mehetsz, családdal vagy barátokkal kirándulni, de akár a kutyáddal is sétálni. Nem csak, hogy nincs károsanyag kibocsátás, de rengeteg pénzt is megspórolsz, nem kell parkolóhelyet sem vadászni, plusz hatalmas mennyiségű D-vitaminhoz jutsz, és persze a napi edzés is megvan egy kalap alatt.
Segíts a süniknek!
Először is azért, mert ők a legédesebb szomszédok. Aztán azért is, mert előszeretettel lakmároznak olyan kerti kártevőkőkből, mint a csigák és a bogarak, amelyek elpusztíthatják a növényeinket. És ahogy a méhecskéknek, úgy nekik is szükségük van egy kis segítségre a melegben. Ha egy tál vizet kint hagysz nekik, azzal segíthetsz, hogy a nyári hónapokban lehűtsék és hidratálják magukat egy korty vízzel.
Termelj saját zöldséget!
A szupermarketekben kapható zöldségek hatalmas szén-dioxid-lábnyomot halmoznak fel, mire a konyhádba, majd az asztalra kerülnek. Ha van erkélyed, teraszod vagy akár egy pici kerted, próbálj meg saját zöldséget vagy fűszernövényeket termeszteni. Sok olyan van, amely kis helyen is, akár az ablakpárkányon is elfér. Az önfenntartás nem csak egy nagyszerű személyes projekt, hanem ezáltal egy kicsit kevésbé támaszkodsz a kényelmes, de annál szennyezőbb vásárlásokra és termékekre.
Menj szemetet szedni!
Az egyszer használatos életmódunkból fakadóan bolygónk vizei, parkjai és utcái egyre inkább megtelnek eldobható műanyagokkal. Néhány hete született meg az egyik leghíresebb magyar környezeti aktivista, Ljasuk Dimitriy legújabb filmje, A Tisza nevében, amely döbbenetes módon szembesít azzal, hogy az ember által használt műanyagok milyen károkat okoznak a vizeknek és a földeknek.
A legegyszerűbb az lenne, ha többet nem vennénk műanyag csomagolásban kapható enni és innivalókat, de mivel ehhez nagyfokú elszántság és tudatosság kell, nem mindenkinek könnyű megvalósítani. Annyit viszont mindenki megtehet, hogy törekszik arra, hogy minél kevesebb egyszerhasználatos műanyagot vásároljon. Amikor csak tehetjük, szedjük össze magunk is a szemetet, de még jobb, ha csatlakozunk egy szemétszedő csoporthoz vagy akcióhoz, de akár saját barátainkkal, ismerőseinkkel is nekiállhatunk és megtisztítjuk környezetünket.
Itt további érdekes olvasnivalót találsz a témában:
Hogyan tanítsuk meg gyermekeinket a környezettudatos életmódra?
