60 éve hódította meg Jurij Gagarin első emberként a világűrt

-

A technológia fejlődése miatt az űrturizmus belátható időn belül valósággá válhat. 1961. április 12-én kezdődött az emberi űrrepülések korszaka, amikor is a világ első asztronautája, az orosz Jurij Gagarin első emberként kijutott a világűrbe a Vosztok 1 nevű űrhajón. Ennek tiszteletére április 12. az Űrhajózás Nemzetközi Világnapja.

Az űrhajózás előzményei

Az emberiséget régóta hajtotta a vágy, hogy eljusson a világűrbe és kiaknázza a más bolygókon rejlő lehetőségeket. Az űrutazás előzményének tekinthető a ballisztikus rakéták fejlesztése, amelyet Németország először a második világháború vége felé használt. A németek ekkoriban még fegyverként használták a találmányt, és a háború végén Londont 100 mérföldes hatótávolságú távolsági rakétákkal támadták meg. Bár háborús célok hozták létre az eszközt, később felismerték azt is, hogy ezek a rakéták elég erősek ahhoz, hogy legyőzzék a gravitációs erőt és elérjék azt az ember számára elképzelhetetlen sebességet, amivel az űrkutatás valósággá válhatott.

ballisztikus rakéták
A német ballisztikus rakéták az űrkutatás előfutárai | Fotó: cdn.nwmgroups.hu

A találmány tehát megnyitotta az utat a világűr felé az emberiség számára, és a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti hidegháborúban is jelentős szerepet játszott a két szuperhatalom űrkutatás területén történő versengése. A világűr meghódítása az ötvenes évek második felére világpolitikai jelentőséget kapott és fontos eszköze lett a hatalom fitogtatásának is. A második világháború után az Egyesült Államok és a Szovjetunió létrehozta saját rakétaprogramjait, és 1957. október 4-én a szovjetek az első mesterséges műholdat, a Sputnik 1-et elindították a világűrbe, ezzel előnyt szerezve a hidegháborús színtéren.

Az első űrhajózás története

Az első űrhajó a Vosztok–1 elnevezést kapta, és felbocsátására 1961. április 12-ét jelölték ki az oroszok. Alapos kiválasztási, és megterhelő kiképzési folyamat várt az asztronauta-jelöltekre: az űrhajósok testére szenzorok kerültek, életfunkcióikat az orvosok folyamatosan monitorozták. Gagarin az űrutazás előtti napon 21:30-kor tért nyugovóra, ezt az adatot is az ágyában található szenzoroknak köszönhetjük – még az űrrepülés előtti éjszaka is folyamatosan figyelték, hogy mennyire nyugodtan alszik. Végül reggel 9:07- elstartolt az emberiség első űrutazás-projektje, a repülésre az SzK–1 űrruha azaz szkafander első példányait használták.

SzK-1 szkafander
Gagarin SzK-1 típusú űrruhája | Fotó: Bendes Marcsi Fotóblogja

A szovjet irányítás úgy tervezte meg a Vosztok–1 pályáját, hogy az nagyrészt tengerek és óceánok felett haladjon el, elsődleges cél volt a minél kevesebb szárazföld érintése. Ennek eredményeképp az első űrutazás során Jurij Gagarin mindössze kilenc ország felett repült el. Az oroszok nagyon fontosnak tartották hangsúlyozni az űrutazás békés jellegét, leginkább azért, hogy nehogy megvádolják a Szovjetuniót, hogy a projekt katonai vagy hadászati céllal történik. A útvonal tervezői számára azt is világossá tették, hogy messze el kell kerülni az Egyesült Államokat és a Nyugat országait is.

Űrhajózás és Jurij Gagarin

Gagarin űrhajója 1961. április 12-én startolt a kazahsztáni Bajkonurban található űrrepülőtérről, Tyura-Tamból. Az orosz hadnagy ezzel a világ első űrhajósa lett – az első ember a történelemben, aki elhagyta a Föld légkörét. A Vosztok-1 egyedüli utasaként kezdte meg élete legnagyobb kalandját, repülése során elérte az elképesztő 327 kilométeres magasságot, amely egyébként összesen 108 percig tartott.

Gagarin
Gagarin nem sokkal a felszállás előtt | Fotó: Wikipedia

Az oroszok által létrehozott Vosztok űrhajós program a történelmünk első olyan űrrepülése volt, amely során valaki eljutott a világűrbe. Ezzel egyetemben számos más rekordot is felállított ezzel a Szovjetunió: az első repülés Föld körüli pályán, emberrel a fedélzeten, az első rádióbeszélgetés az űrből, a súlytalanság első tartós megtapasztalása stb. Gagarin az világűrből meglehetősen egyszerű mondattal adott helyzetjelentést:

“A repülés megfelelően halad, jól vagyok” – jelentette a rádiós beszélgetés során.

Jurij Gagarin
Jurij Gagarin, az első űrutazó | Fotó: Cultura.hu

Mivel a Vosztok-1 nem volt felszerelve a sima leszállást biztosító rendszerrel, Gagarin és az űrhajó végül külön értek földet: A leszállás utolsó fázisában az űrhajós katapultált és saját ejtőernyőjén érkezett meg újra a Földre. A leszállás során történtek bizonyos nem várt események. Eredetileg Sztálingrádtól (ma: Volgográd) 110 km-re kellett volna leszállnia, ehelyett egy Podgornoje nevű falu határában, egészen pontosan egy szántás területén ért földet. Az űrhajózás utáni első találkozása egy idős hölggyel és annak unokájával történt, aminek pontos körülményeit visszaemlékezéseiben is részletezte:

“Amint szilárd talajra léptem, körülnéztem és észrevettem egy asszonyt meg egy kislányt; ott álltak egy tarka borjú mellett, s kíváncsian néztek engem. Elindultam feléjük, ők pedig elém jöttek. De minél közelebb értünk egymáshoz, annál lassabban lépkedtek. Nem csoda, én még mindig az élénk narancsszínű űrhajós ruhámban voltam, s a furcsa látvány megijesztette ezeket az embereket. Ilyet még sohasem láttak. Anna Akimovna Tahtarova, egy erdőőr felesége volt az asszony, Rita nevű, hatéves unokájával.

– Csak nem az űrből? – kérdezte egy kicsit bizonytalanul.

– Képzelje csak, onnét! – válaszoltam.

– Jurij Gagarin! Jurij Gagarin! – kiáltozták, s futva közeledtek a kolhoz gépészei, akik távolabbról ugyancsak észrevették az űrhajót.”– Jurij Gagarin visszaemlékezése a földet érés pillanatairól.

Utóhatásai

Miután az orosz kormány bejelentette történelmi bravúrját, Jurij Gagarin azonnal világhírűvé vált. Lenin-renddel tüntették ki, és a Szovjetunió hőse címet is megkapta. Emlékműveket emeltek neki az egész országban, és az utcákat neveztek át a tiszteletére. Az űrrepülést követően az orosz vezetés világ körüli útra küldte Gagarint, akit mindenhol ünneplő tömeg fogadott. A szovjetek ezáltal aratták le a kiemelkedő technikai teljesítmény nyújtotta dicsőséget, előnyt szerezve ezzel az akkor zajló hidegháborúban.

Gagarin Varsóban egy, a tiszteletére rendezett díszfelvonuláson 1961-ben | Fotó: Wikipedia

Az Egyesült Államok válasza az Apollo program és Neil Amstrong volt a szovjetek történelmi sikerére. Gagarin űrrepülése után majdnem egy évtizeddel az első Holdra szállás is megtörtént az Apollo űrprogram keretein belül. 1969. július 20-át újabb mérföldkőnek tekinthetjük a világűr kutatásának területén, ugyanis a John F. Kennedy által kezdeményezett, 20 milliárd dollárt felemésztő projekt egy holdkomp segítségével aznap embereket juttatott a Hold felszínére.

Források: Magyar Nemzet, History.com, Jurij Gagarin oldala, Vosztok-1

A hét COOL embere: dr. Mátyás Bence, aki megteremti az emberi élet feltételeit a Marson

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!