5 emlékezetes anya a történelemből

-

Egy anya mindig a legjobbat akarja gyermekeinek, és erre sok példa van a történelemben is. Voltak anyák, akik lágyan és odaadóan nevelték gyermekeiket, míg mások keményen, felkészítve őket a legnehezebb időkre is. 

Kleopátra

Kleopátra
Antónius és Kleopátra (Lawrence Alma-Tadema festménye, 1883) Fotó: wikipedia

Az egyiptomi királynő hatalmában az anyaság fontos kulcsszerepet játszott. Románcai Julius Ceasarral és Marcus Antonius-szal megerősítették politikai befolyását és lehetővé tették, hogy uralkodhasson országában. Nőként azonban mindig szüksége volt egy férfira, hogy megtartsa trónját, amelyet Caesartól született fiában, Kaiszár-Caesarionban talált meg. Rómában azonban sorozatos felháborodás övezte, hogy Caesar a nevére vette a gyermeket, és Kleopátra ténykedését sem nézték jó szemmel. Caesar meggyilkolása (i.e. 44.) után magával vitte hároméves kisfiát Egyiptomba, ahol miután megmérgezte testvérét, IV. Ptolemaioszt, kisfiát tette meg társuralkodónak.

I.e. 30-ban öngyilkosságot követett el, mint hogy engedelmeskedjen Caesar fogadott fiának, Octavianusnak. Élete utolsó pillanataiban is fiát akarta védelmezni, amikor egy menekülési utat szervezett neki, amely végül nem vezetett eredményre, mert Octavianus emberei elfogták és megölték az akkor 16-17 éves fiút. Rajta kívül Kleopátrának még további három gyermeke született, de ők már Marcus Antoniustól: Ptolemaiosz Philadelphosz, Kleopátra Szeléné, Alexandrosz Héliosz, akiket anyjuk halála után Rómába vittek és Marcus Antonius özvegye, Octavia nevelte fel őket.

Kasztíliai Izabella

kasztíiliai izabella
Kasztíliai Izabella

Kasztíliai Izabella királynőnek és II. Ferdinánd Aragóniai királynak öt gyermeke született, annak dacára, hogy első gyermekük születése után nyolc évig a királynő nem fogant meg. Igaz, ez fakadhatott abból is, hogy az országban dúló állapotok miatt gyakran éltek külön és lényegesen sok stressznek voltak kitéve. Amikor aztán 1478-ben megszületett János, a vélt vagy valós nőgyógyászati problémák elmúlni látszottak és alig több, mint egy év múlva megszületett Johanna, majd 1482-ben Mária, végül 1485-ben Aragóniai Katalin, aki később VIII. Henrik angol király felesége lesz. A szülők házassága a politikára épült, de végül igaz szeretetté nőtte ki magát, még úgy is, hogy uralkodásukat végig hatalmi harcok jellemezték. Izabella mélyen vallásos katolikus volt, míg férje remek politikus volt. Legfiatalabb lányuk, Katalin mindkettőt örökölte.

A gyerekeiket viszonylag nomád módon nevelték, hiányzott belőle az európai udvarokban előforduló hagyományosan elegáns stílus. A királyi pár rengeteget utazott az országban, sokszor a gyerekeket is magukkal vitték, és ilyenkor katonai táborokban éltek… Fennmaradt egy anekdóta 1489-ből arról, hogy Isabella feltartja fiatal lányát, hogy tanúja legyen egy véres bikaviadalnak, majd egy másik 1491-ből, amikor a fiatal hercegnőknek menekülniük kellett anyjuk kigyulladt sátrából.  Isabella ugyanolyan gondosan nevelte lányait, mint fiát, akaratlanul is nem királyi hitvesnek, hanem leendő uralkodóknak. Az akkori divatnak megfelelően klasszikus oktatást kaptak, de egy kis humanista csavarral. Bár Izabella arra nevelte a lányait, hogy legyenek jámborak és hűségesek a férjükhöz, arra nem tanította meg őket, hogy dekoratív díszek legyenek, amilyenek abban az időben angol és francia társaik voltak.

Medici Katalin

medici katalin
Fotó: flickr.com

Három fia is francia király lett, bár egyáltalán nem volt könnyű helyzetben, amikor férjhez ment. Férje, II. Henrik francia király egy másik nőbe volt szerelmes, és olaszként a francia udvarban nem örvendetett túl nagy népszerűségnek. Ráadásul mindössze 10 évvel a házasságkötés után “kezdett el trónörökösöket szülni”. Amikor II. Henrik meghalt, 15 éves fia került trónra, aki sajnálatos módon egy év múlva követte apját a sírba.

Mivel a következő király, IX. Károly még csak tízéves volt, Medici Katalin régensként uralkodott Franciaországban, amelyet ekkoriban politikai és vallásháborúk osztottak meg. Nem volt egy politikai zseni, de mindent megtett, hogy egyben tartsa gyermekeinek az országot. A vallásháborúk azonban egyre jobban elfajultak, majd 1572. augusztus 24-ére (Szent Bertalan-éj) virradóra a katolikus IX. Károly kiadta a parancsot és megkezdődött a hugenották (protestánsok)  több héten át tartó lemészárlása. A hatalmas véráldozatokat követelő időszakért mindenki Medici Katalint hibáztatta, – aki korábban maga mellé akarta állítani a hugenottákat és kedvezményeket biztosított nekik – árulással és cselszövéssel vádolták.

Ennek ellenére később még fontos tanácsadó szerepet töltött be harmadik fia, a III. Henrik néven megkoronázott király mellett. (A francia történelem eme fantasztikusan eseménydús korszakól szól Robert Merle Francia história című sokrészes regényciklusa). Történelem tudósok szerint Medici Katalin sokkal nagyszerűbb ember volt, mint fiai, akik bár királyként uralkodtak, egy sor rossz döntést hoztak.

Mária Terézia

Mária Terézia-királynő
Fotó: wikipédia

Királynőként és tizenhat gyermek édesanyjaként kétségkívül ő volt a XVIII. század szupernője.  A trónralépéskor mindössze 23 éves királynőnek igen kevés tapasztalata volt az uralkodásban, viszont el kellett fogadtatnia magát nem csak az európai uralkodókkal, de a magyar rendekkel is. Mindeközben – közel húsz éven keresztül – folyamatosan várandós volt. Bár apja, III. Károly üres kincstárat és kétségbeejtő állapotokat hagyott maga után, a kihívások megedzették, hatalmas energiájának és intelligenciájának köszönhetően legyőzött minden akadályt.

A gyermeknevelés terén meglepően modern nézeteket vallott: fontosnak tartotta az egészséges táplálkozást és a rendszeres testedzést. Híres volt arról, hogy egyformán odaadó volt minden gyermekével szemben, és sokszor saját kezébe vette nevelésüket és oktatásukat. Ha valamelyik gyermek beteg lett, ő maga virrasztott ágya mellett. Saját maga állította össze napirendjüket és iskolai tanulnivalójukat, meghatározta étrendjüket és bőven ellátta őket tanácsokkal akár imádkozással, akár udvarlással kapcsolatban.

Következetes és erős kezű anyaként ő volt a rossz zsaru, míg férje, I. Ferenc a jó zsaru, aki mindig igyekezett enyhíteni felesége szigorú intézkedéseit, ezért a gyerekek imádták apjukat. Kivéve a későbbi “kalapos királyt”, II. Józsefet, aki sem apjával, sem anyjával nem jött ki jól, és akit testvérei sem kedveltek különösebben, mert nagyképű volt és fölényeskedő volt. A féltékenység egyébiránt teljesen általánosan előforduló jelenség volt a családban, amely állítólag nagyrészt Mária Teréziának volt “köszönhető”, aki különbséget tett gyermekei között. Kedvence Mária Krisztina volt, akinek még azt is megengedte, hogy szerelemből házasodhasson…

Viktória királynő

viktória királynő
Fotó: wikiwand.com

Albert herceggel való házassága alatt Viktóriának 5 lánya és 4 fia született. Az unokatestvérek között tagadhatatlan volt a szerelem – hiszen mi másért is kérte volna meg a már királynőkért uralkodó Viktória a vele egyidős, de nem túl jó parti Albert kezét – bár ugyanez nem mondható el a királynő gyermekei iránt tanúsított érzelmeiről. A történészek véleménye igen megoszló azzal kapcsolatban, hogy vajon a királynő a gyermekeit is ugyanannyira szerette-e, mint férjét. Vannak, akik szerint a Viktória által sugárzott szeretetteljes anya képe nem volt több, mint egyszerű propaganda.

A terhességet kifejezetten utálta, ahogyan a kisbabákat is visszataszítónak tartotta, és mivel uralkodói teendői igen sok elfoglaltságot okoztak, a gyermekek nevelése inkább Albertre hárult. Viktória úgy gondolta, hogy sokkal fajsúlyosabb feladatai vannak, mint az anyaság. Az anyai odaadás helyett inkább egy intenzíven birtokló szülő volt, még felnőttkorukban is úgy érezte, hogy irányítania kell gyermekei életét. Kémek és informátorok egész hálózatát működtette, akiknek a gyerekek megfigyelése és a róluk való folyamatos jelentés volt a feladatuk.

A királynő legproblémásabb gyermeke a legidősebb Edward herceg volt, aki folyamatosan csalódást okozott anyjának és rendre botrányokba keveredett. Viktória őt hibáztatta szeretett férje haláláért is. Történt ugyanis, hogy Albert herceg elment meglátogatni fiát, hogy egy alapos fejmosást adjon neki felháborító viselkedésért. Apa és fia a hideg, szakadó esőben sétálgattak, majd másnap Albert ágynak eset és hamarosan meghalt. Idővel persze kiderült, hogy a halál oka nem meghűlés, hanem tífusz volt, de ez már nem vigasztalta a királynőt, aki soha nem bocsátott meg fiának.

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el ezt is:

5 legendás ékszer titokzatos története

KIADVÁNYAINK

 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!