30 évig titkolta a kormány a balatoni hajótragédiát

-

Majdnem 70 éve már Magyarország legsúlyosabb vízi tömegkatasztrófájának, amit napjainkban “balatoni Titanicnak” is neveznek. A Balatonon felborult Pajtás hajó 23 ember életét követelte.

A Pajtás története

1918-ban épült a hajó, ami éveken át szállította az utasokat a Duna két partja között. Majd a II. világháború idején találat érte és elsüllyedt Budapesten. Később kiemelték, helyrepofozták és 1950-ben újra szolgálatba állították a Balatonon, ekkor nevezték el Pajtásnak. Azért került a Balatonra, mert a háború után nem maradt ott egyetlen sétahajó sem, ami a turistákat, nyaralni vágyókat szállítsa.

Viszont, ahogy a Múlt-kor cikkéből kiderül, a hajót átalakították, méghozzá eléggé előnytelenül. Az még hagyján, hogy a tetőt hat méterrel meghosszabbították, a mentőcsónakokat a fedélzet fölött helyezték el, illetve megnövelték a befogadóképességét 150-ről 200 főre.

Csakhogy egy másik csavargőzös jóval nagyobb méretű hajócsavarját szerelték fel rá, így eleve az orra lesüllyedt, a fara pedig felemelkedett az indulás után. Plusz a hullámállóság miatt megnövelték az oldalmagasságot, viszont így a súlypontmagassága is megnőtt, mindez pedig azt jelentette: instabil volt egész hajó, ami feltűnően dülöngélt. A kapitány jelentette a problémát, de akkoriban sajnos nem adtak a szavára. A hajó nem esett át sem a műszaki, sem a stabilitás ellenőrzésén.

Fotó: facebook.com/Pajtás-Hajó-Balatonfüred-utasok-hírek

23 áldozat – de több is lehet

1954. május 30. Gyermeknap. A Pajtás tökéletes tavaszi időben, délelőtt indult el a balatonfüredi állomásról Tihanyba. 180 utast szállított, illetve hat fő képezte a személyzetet. Az indulás után nem sokkal vitorlásversenyt indítottak el Balatonfüreden. Akkoriban azt terjesztették: a hajó felborulását az utasok okozták, amiért a hajó baloldalára siettek megnézni a versenyt, de mint kiderült: ez nem igaz. Az egyik túlélő Salashovits Ingebotg – ahogy sokan mások is – arról számoltak be, hogy amint elindult a hajó, már akkor szörnyen imbolygott, és a 3-4 dülöngélés után felborult.

Közben persze Heisz Pál, a kapitány, igyekezett ellenkormányzással kiegyensúlyozni a hajót, de hiába, a Pajtás teljesen balra dőlt és süllyedni kezdett. Miután megfeneklett a és félig kiállt a vízből, az utasok nagyja felkapaszkodott az oldalára és a vitorlásverseny résztvevői siettek a segítségükre.

Ám mindennek ellenére a tragédiában 22 utas és a fűtő vesztette életét, habár Simon Károly vitorlázó szerint, aki az emberek segítségére sietett, az áldozata száma valójában 43. A legfiatalabb áldozat 7 éves, a legidősebb 68 éves volt. Ráadásul a fűtő valóságos hős volt, mivel megakadályozott egy még nagyobb katasztrófát azzal, hogy kiengedte a gőzt a kazánból és a hajó nem robbant fel.

Idén, 2022-ben szólalt meg egy másik hős is – aki eddig névtelenségbe burkolózott -, Szabady Tibor, – aki a feleségével készült a vitorlásversenyre -, és egymaga 20 ember mentett ki a vízből.

Fotó: facebook.com/Pajtás-Hajó-Balatonfüred-utasok-hírek

Hírzárlatot rendeltek el és megfenyegették az embereket

Szupergyorsasággal érkezett a helyszínre az ÁVH, de elsősorban nem segíteni mentek. Lezárták a mólót, és a rendőröket sem engedték oda. A turisták fényképezőiből kivették a filmet és mindenkit megfenyegettek: senki sem beszélhet arról, amit látott. Még a helyi telefonközpontot is ellenőrzésük alá vonták, hogy ezt biztosítsák.

Az épp hatalmon lévő kormány mindent megtett azért, hogy eltusolja az ügyet, és az egész világ előtt titokban maradhasson. Egyedül a Szabad Nép című pártlapban jelent meg egy rövid cikk arról, hogy baleset történt, amiben meghalt 12 ember, azután a Rákosi Mátyás  hírzárlatot rendelt el.

Felelősnek a kapitányt tették meg, aki 8 hónapot töltött vizsgálati fogságban,  de végül felmentették, ugyanis a vízből kimentett hajónapló szerint a hajó nem volt túlterhelve. Máskülönben halálra ítélték volna.

A történtek után a Pajtást kiemelték és 1957-ben kétcsavaros motorhajóvá építették át, és átnevezték Siófokra. 1959-ben átvitték Dunára, ahol Dömsöd néven szállított tovább, amíg 1987-ben végleg nyugdíjazták.

Az évtizedes hallgatást végül Simonné Zákonyi Tünde törte meg  – a Nők a Balatonért Egyesült elnöke -, aki egy újságcikkben felhívást tett közzé, és várta a szemtanúk jelentkezését. Hamarosan napvilágot látott az igazság, és hogy soha többé ne is felejthessük el, 1999-ben emlékművet állítottak a szerencsétlenségben elhunytak emlékére.

 

Munkahelyi baleset-e a home office munkavégzés alatt történt baleset?

 

Új magyar találmány segít megelőzni a vadbaleseteket

 

 

Kategória:
 

FRISS CIKKEINK

Hirdetés

Lájkold Facebook-oldalunkat,
nehogy lemaradj a
legfrissebb bejegyzéseinkről!