A Covid okozta elzárkózás, a személyes találkozások hiánya, a munkahely, illetve a megélhetés bizonytalansága és a társadalmi polarizáció egyre jobban megviseli az emberek pszichéjét. A „társadalmi távolságtartás” vélhetően még akkor is velünk marad, ha egyszer a járvány végleg lecseng.
Marian Salzman, a világ egyik meghatározó globális trendkutatója, a Philip Morris International (PMI) globális kommunikációért felelős alelnöke, évek óta kutatja a nemzetközi trendeket. A frissen publikált Trends 2022riportban három fő trendet határozott meg, amelyek befolyással vannak a jelenünkre, és segíthetnek előrevetíteni a jövő meghatározó történéseit. A lezárások, a klímaváltozás miatt érzett aggodalom, a társadalmi zajos társadalmi mozgalmak felemelkedése és az ezek nyomán erősödő társadalmi polarizáció együttesen kimerültséget, kétségbeesést okoznak, ezért növekednek a különböző függőségek, a szorongás, sőt az öngyilkossági ráta is, ami miatt az egészségügyi hatóságok már a depresszió járványos mértékű terjedésére figyelmeztetnek.
A járvány miatt elfojtott kereslet az egészségmegőrzést szolgáló termékek és az okosotthonok piacán látszik lecsapódni. Ma sok minden arra ösztönöz bennünket, hogy maradjunk az otthonaink melegében és biztonságában, sőt, a járványügyi intézkedések ezt egyenesen elő is írták nekünk. Ahogy a jövőkutató fogalmazott: a képernyő egyfajta safe space-szé alakult át, hiszen egyre inkább ezen keresztül lépünk kapcsolatba egymással, de ez is tartja meg a biztonságos távolságot közöttünk. Zenét hallgatunk, online játékokat játszunk, sorozatokat nézünk, a közösségi médiában tesszük közzé az életünket és lépünk kapcsolatba másokkal, és az interneten vásárolunk – mindezt otthonról. Közben egyre többen végzik szintén otthonról a munkájukat, a diákok pedig lassan hozzászoknak a digitális oktatáshoz.
A technológia határozza meg a mindennapjainkat, egyre inkább a virtuális térben keressük az élményeket, ahol szabadjára ereszthetjük a fantáziánkat, az általunk megválasztott avatár képvisel bennünket, és ahol nem kell tartanunk a fertőződéstől – a személyes jelenlét varázsa helyett a technológia próbál elvarázsolni bennünket.
Mindez azzal a következménnyel is jár, hogy megváltozik, lelassul az évszázados urbanizáció folyamata. Az embereknek nem szükséges ma már a városközpontokba utazniuk, hogy eljussanak a munkahelyeikre. Salzman szerint a jövő a 15 perces városoké, vagyis az olyan településeké, ahol a legszükségesebb szolgáltatások 15 percen belül gyalog vagy biciklivel elérhetők.
Egyre nagyobb életminőségbeli különbség van azok között, akiknek a „frontvonalban” – a kórházakban, a gyárakban, az üzletekben – kell dolgozniuk, azokétól, akik az otthon nyújtotta biztonságból dolgozhatnak és vásárolhatnak. Ez is szerepet játszhat a nagyobb társadalmi egyenlőséget követelő mozgalmak felemelkedésében.
Mindezek miatt a jövőben még erőteljesebb lesz az igény a mentális egészséget támogató programok iránt. Várhatóan egyre több, az okostelefonokon, illetve egyéb viselhető eszközökön futtatható applikáció jelenik majd meg, amely mind a mentális és a fizikai egészség megőrzését segíti. Salzman szerint az előre tekintő vállalatok mostanra belátták az előnyeit annak, ha odafigyelnek a munkavállalóik mentális egészségére is („mindig the mind”).
