Siena paliója

Utazás a középkorba.

 

Toscanában kalandozva nem szabad kihagyni e bájos kisvárost, melynek két nyári lóversenye messze földön híres, immáron ötszáz éve.  Az olasz régió szívében e gyönyörű, ötvenezer lelket számoló kisvárosban ugyanis a XVI. század óta rendezik meg a kagyló alakú, óriási főtéren a híres lóversenyt, a paliót. Minden esztendőben két alkalommal: július 2-án Siena védőszentje, augusztus 16-án pedig Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére sorakoznak fel a contradák lovai és lovasai.

 

A contradák valójában kerületek, tizenhétre osztották fel a települést, és ők állítják ki lovas csapatukat, mely a palliumért, azaz a lobogóért, valamint a nagy dicsőségért küzd. Valójában csak tíz városnegyed verseng: hét azok közül, amelyek nem vettek részt az előző versenyben, hármat pedig hozzájuk sorsolnak. A Piazza del Campónak nevezett teret ilyenkor átalakítják, és homokkal szórják fel.

 

A verseny háromkörös, és a nagy küzdelem előtti este még hat próbafutamot rendeznek. A három kört a versenyzők – nagy izgalmak közepette, mindössze másfél perc alatt teljesítik is, így a legfőbb látványosságot inkább a futam előtti ceremóniák jelentik, nagy középkori ruhás lovas felvonulással. A győztes kerület azután – a hagyományoknak megfelelően – napokon át ünnepli a diadalt.

Siena Észak-Olaszországban, Firenzétől 70 kilométernyire, délre fekszik, és akkor sem kell félteni, hogy elkerülik a turisták, amikor épp nincs palió. A bájos kisváros településszerkezete ma is ugyanaz, mint ahogy annak idején, a XIII. és XIV. században megtervezték, épületeinek jó része ma is ugyanúgy áll, mint a középkorban. A Piazza del Campóhoz számtalan szűk kis utca vezet, tele üzletekkel, bárokkal, pizzázókkal.

A XIV. század közepe táján épült, barnás kövezetű teret emeletes, egybeépített házak félkörben ölelik át. A tér ékessége a Palazzo Pubblico, a városháza. A téglaépületet háromosztatú gótikus ablakokkal díszítették két szinten, harangtornya 102 méter magas.

 

 

Ha már Sienában járunk, ne hagyjuk ki a kívül-belül fekete-fehér márványburkolatú, impozáns Santa Maria Assunta-katedrálist, a Dómot, melyet kétszáz éven át építettek, és 1382-ben fejeztek be.

(Fotók: Falus Tamás)