Pulitzer József neve alighanem ismerősen csenghet a legtöbb ember számára. A magyar származású zsurnaliszta máig érezhető mértékben formálta meg az újságírás világát. Tisztségének és munkásságának elismerését jól jelzi az is, hogy a mai napig a róla elnevezett díj számít az amerikai újságírói kultúra egyik legnívósabb elismerésének. Halálának 111. évfordulója kapcsán az általa elért hatásokról emlékezünk meg.
Hogyan került Amerikába?
Mindenekelőtt fontos megismerkedni azon körülményekkel, amelyek Pulitzer Amerikába emigrálásához vezettek. A sajtómágnás kezdetben egyáltalán nem mutatott érdeklődést az értelmiségi réteg (és ezáltal az újságírás) iránt. Mindig is katona akart lenni, ám több helyről is elutasították, mígnem 17 évesen a Hamburgban állomásozó amerikai hadsereg fel nem vette. Pulitzer részt vett a nagy amerikai polgárháborúban is, majd az azt követő évben, 1865-ben szerelt le a seregtől. 1868-ban kezdte meg újságírói karrierjét, a német nyelvű Westliche Post című lapnál.
Bevándorlóból profi üzletember
Pulitzer mindent alárendelt az újságírásnak. Nem csak ehhez volt remek érzéke, de az üzletkötéshez is. Szorgos és kitartó munkával összeszedett annyi pénzt, amivel 1872-ben megvette a fentebb említett német lapot. Emellett St. Louis egyik leghíresebb újságjára is rátette a kezét. Ez a két üzletkötés akkora presztízzsel és szakmai hatalommal bírt, hogy Pulitzer egy csapásra a legbefolyásosabb befektetők egyike lett.
A „sárga sajtó” megjelenése
Az ismert újságíró nem csupán üzletemberi erényeit tudta megcsillogtatni, de arról is tanúbizonyságot tett, hogy remekül ért ahhoz, hogyan lehet minél több lapszámot eladni. Az 1800-as évek végén egy másik, hasonlóan magas polcon elhelyezkedő sajtómágnással, William Randolph Hearsttel rivalizált. Hasonló előfeltételekkel indultak, így mindketten azt érezték, hogy egy olyan formai változtatáshoz/újításhoz kell nyúlniuk, amellyel a másik fölé kerekedhetnek. Rájöttek arra, hogy az emberekre rendkívül könnyen lehet hatni a megbotránkoztató, bulváros jellegű tartalmakkal, így a régi, klasszikus újságírást fokozatosan átvette a szenzációhajhász stílus, ami a sárga sajtóként híresült el. Pulitzerék ezzel az irányzattal jócskán megelőzték a korukat, hiszen ha körülnézünk a mai médiában, azt láthatjuk, hogy a kattintásvadász tartalmak nagyobb olvasótábort tudnak megszólítani, mint valaha.
A jó szándékú változtatás
Persze az akkortájt megjelenő cikkeket nem úgy kell elképzelni, mint a ma ismert bulvártartalmakat. Pulitzer az üzleti érdekek mellett ezzel a változtatással Amerikát egy jóval demokratikusabb, tisztább mederbe akarta terelni. Ez a formátum ugyanis lehetőséget kínált arra, hogy a korrupcióról, a megkérdőjelezhető tevékenységet végző politikusokról és kételyes közügyekről lerántsa a leplet. Akármilyen hozadéka van a sárga sajtó intézményének napjainkban, azt nem lehet elvitatni, hogy eredetileg a közjót hivatott szolgálni. Hiszen az emberek úgy vélték, joguk van ahhoz, hogy tisztában legyenek az országukban zajló eseményekkel.
A Pulitzer-díj
Végezetül pedig lássuk a Pulitzer-életmű eleven mementójaként élő díjat, melynek ő volt a névadója. Az elismerés a legjobb amerikai újságírókat hivatott kitüntetni, rengeteg különböző kategóriában, mint például a legjobb helyszíni tudósítás, a legjobb kritika vagy a legmegkapóbb közügyi tevékenység. Az amerikai újságíró szakma a mai napig ezzel a rangos díjjal tiszteleg Pulitzer József munkássága, tanítása és elhivatottsága előtt.
