7-ből 1 serdülő szenved mentális betegségben világszerte, leginkább a depresszió és a szorongás érinti a fiatalokat. Az UNICEF Magyarország Lélekemelő Program néven olyan kezdeményezést indított, amivel a gyerekek, a szülők és a tanárok is segítséget kaphatnak a lelki egészségük fejlesztésében. Szlankó Violával, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetőjével a gyerekek lelki állapotáról, a COVID hatásairól és a segítő program részleteiről beszélgettünk.
– B COOL: Míg globális becslések szerint a 10-19 éves serdülők több mint 13 százaléka él diagnosztizált mentális zavarral, Európában 16 %-os ez az arány, vagyis mintegy 9 millió serdülőt érint. Magyarországon pedig 11.2 %-os. Mit gondol, milyen mértékben járul hozzá ehhez az arányhoz a COVID miatti izoltáltság és a digitális oktatás?
– Szlankó Viola: Az UNICEF Magyarországnak volt egy saját kutatása a témában, ott elég konkrét válaszokat kaptunk erre a kérdésre. Először egy reprezentatív, 1000 szülőt vizsgáló felmérést végeztünk el, ahol azt kérdeztük meg a szülőktől, hogy hogyan értékelik a gyerekeik mentális egészségét a pandémiával összefüggésben. Itt a szülők több mint fele válaszolta azt, hogy jelentősen romlott a gyermeke lelki állapota életkortól függetlenül a járványhelyzet alatt.
Ez minden korosztályban máshogy nyilvánul meg, az óvodáskorúaknál a szeparációs szorongás, a figyelemzavar tünetei vagy az engedetlenség erősödött fel, idősebb korban pedig inkább az apátia, a motiválatlanság, a depresszív hangulat jellemző a serdülőkre. A klinikai dimenziót tekintve a COVID alatt felerősödtek a különböző evészavarok és a játékfüggőség is nagyobb teret kapott, ahogy a kényszeres viselkedés is – például rögeszmés kézmosás formájában.
Úgy gondolom, hogy nem csak a gyerekek, hanem mindenki mentális egészségére rosszul hatott a pandémia. Első körben azért, mert volt egy általános bizonytalanság az egész helyzettel kapcsolatban. De nem akármilyen, hanem maga a létbizonytalanság jelent meg és halálfélelem is felerősödött az emberekben, ez a történelemben is ritka. Egy nagyon erős és intenzív élmény, ami nyilvánvalóan hatott a gyerekekre is.
A gyerekek hirtelen a megszokottnál jóval többet hallottak a halálról, a betegségről, a kórházak túlterhelődéséről. A halál – a súlyos – akár az életünket fenyegető – betegség, mint téma sokkal jobban beszivárgott a tudatukba. Ha ez nem is ilyen explicit módon érte el őket, akkor pedig pusztán a szülők megnövekedett szorongási szintje (pl. a munkahely elvesztésétől való félelem, megnövekedett otthoni terhek) hatott rájuk károsan.
A gyerekek úgy vannak, ahogy a körülöttük lévő felnőttek. Ami a társadalomban, a közösségben, a családban történik, az mindig látszódni fog a gyerekek állapotán.
Ez a helyzet kiegészült azzal, hogy a rendszeres iskolabezárások által eltűnt a gyerekek életéből a megszokott rutin, az alapvető szokások rendje felborult és egy kisgyereket ez nagyon meg tud bolygatni. Az idősebb generáció – a 13-14 éves korosztály – számára a társas jelenlét a legfontosabb motiváció, különösen nagy jelentősége van a társas szerepeketszerepeknek, a szocializációt, ekkor tanuljuk a felnőtté válás első lépéseit és ha lebben a folyamatban tartós kimaradások vannak, az minimum motiválatlanná, rosszabb esetben depresszióssá teszi a gyerekeket.
A jelenlegi globális kutatás nem kifejezetten pandémia időszakáról szól, hanem egy hosszabb periódus eredményeit mutatja a gyermekek mentális egészségével összefüggésben és a szorongást, a depressziót és az ADHD-t emeli ki, ami leginkább érinti ezt a korosztályt.
– B COOL: Az egyre korábban történő digitalizáció szerepet játszhat az egyre több mentális betegségben? Mennyire kell féltenünk ezt a generációt a korai tablet és okostelefon- vagy közösségi média használattól?
– Szlankó Viola: Például az ADHD diagnózis (figyelemzavar) megnövekedése egy kulturális-társadalmi jelenség, aminek része a digitalizáció is. Ennek kapcsán vitatkoznak a szakemberek, vannak genetikai elvű megközelítések, de egyes pszichológusok szerint a környezeti tényezők fontosabbak. Általában van egy genetikai hajlam a gyerekben és a környezet kiváltja – vagy nem váltja ki – a mentális betegséget.
De a sok ingeren és a digitalizáción kívül közrejátszik ez a stresszes, túlterhelt szülői magatartás is, ami a 21. században jelen van. A szülő maga is szétszórt, mert nagyon sok helyen kell jelen lennie, túl sok elvárással néz szembe, túl sok szerepben kell helyt állnia, ami a mai társadalmi berendezés sajátossága.
Az öngyilkosság globálisan a negyedik vezető halálozási ok a 15-19 évesek körében, Európában pedig a második. Van az UNICEF-nek olyan kezdeményezése, ahová fordulhat egy fiatal ilyen gondolatokkal?
Van egy applikációnk kifejezetten gyerekek és serdülők számára. Ez a HelpApp, bárki ingyenesen letöltheti az okostelefonjára és tudja jelezni, ha bármilyen bántalmazás éri – szexuális abúzus, ha az iskolában bántják a kortársai, vagy bármilyen fizikai vagy verbális erőszak áldozata. Az applikáció abban is segítséget nyújt, hogy hová lehet fordulni ilyen esetekben. Innen letölthető.
A Kék Vonal Gyerekkrízis Alapítvány munkatársai szintén tudnak segíteni a bajba jutottakon, közvetlen kapcsolatban állnak a lelki problémákkal küzdő gyerekekkel. A 111-116-os lelkisegély szám éjjel-nappal hívható ingyenes az ország bármely területéről.
Ha pedig valakinek kényelmesebb az írásos kommunikáció, a gyerekek a Kék Vonal chat felületén is felvehetik a kapcsolatot a szakemberekkel. Egyébként az alapítványnál is megerősítették, hogy a COVID óta megsokszorozódott az olyan hozzájuk forduló gyerekek száma, akiknek megfordul a fejében az öngyilkosság.
– B COOL: Az UNICEF Magyarország itthon fiatalokat, szülőket és pedagógusokat segítő programokat indított a Mentális Egészség Világnapján. A Lélekemelő Program keretén belül mostantól bármely magyar iskolába rendelni lehet olyan ingyenes, interaktív előadásokat, amelyeknek kifejezetten a gyerekek mentális egészsége áll a fókuszában. Hogyan kell elképzelni egy ilyen előadást és hol lehet igénybe venni?
– Szlankó Viola: A magyar kutatásunknak három fő tanulsága volt, és erre reagálunk három különböző módon. Az egyik tanulsága volt az, hogy a lelki egészségfejlesztés egyáltalán nincsen napirenden az iskola keretein belül. Nem beszélünk arról, hogyan érzik magukat a gyerekek, csak egy intellektuális teljesités felé hajszoljuk őket és valahogy a személyes jóllétünk nincs jelen a diskurzusban. Pedig ez rendkívül fontos lenne, főleg egy ilyen időszakban. Mi azzal a kezdeményezéssel éltünk, hogy az UNICEF Magyarországtól lehet rendelni egy lelki egészség órát teljesen ingyen.
A Lélekkel az Egészségért Alapítvánnyal dolgoztuk ki a foglalkozás tematikáját, november közepétől valósulnak meg. A képzett szakembereink 90 perces órák keretében iskolai foglalkozásokat tartanak a lelki egészség különböző aspektusairól, például hogy hogyan ismerheti fel egy gyerek az érzelmeit, hogyan különböztetheti meg a rosszkedvet attól az állapottól, amikor már érdemes segitséget kérni, és kihez fordulhat ilyen esetben stb.
Kicsit tudatosítani szeretnénk azt a gyerekekben, hogy mit értünk az alatt, hogy jól vagyunk, és ha nem vagyunk jól, mik a segítségkérés lehetőségei. nagyon fontos annak a tudatosítása is bennük, hogy nekik ezt nem egyedül kell megoldani.
– B COOL: Milyen eddig a program fogadtatása, mennyire nagy az érdeklődés?
– Szlankó Viola: Rengetegen jelentkeznek, nagyon nagy az igény erre, ebből arra következtethetünk, hogy az iskolákban is látják ennek a szükségességét, de a tanároknak nincs idejük erre a területre. 500 gyerekre 1 iskolapszichológus jut, tehát nekik sincs erre feltétlenül kapacitásuk, nem lehet ezt rájuk terhelni teljes egészében. Maga a szemlélet népszerűsitése is fontos, hogy ez egyáltalán bekerüljön iskolai keretek közé. Ezzel a programmal tudatosan fordulunk a gyerekek felé mentális egészség szempontjából, ennek a csiráját akarjuk elvetni.
Decemberig a Lélekkel az Egészségért Alapitvány munkatársaival csináljuk együtt ezeket a foglalkozásokat, utána viszont a mi önkénteseink tartják majd a lelki egészség órákat és folyamatosan lehet majd jelentkezni rá az iskoláknak. Az UNICEF Ébresztőóra programban tevékenykedő gyerekjogi önkénteseink foglalkoznak majd ezzel. Rengeteg játékkal, közös beszélgetéssel tesszük majd színesebbé és érdekesebbé ezeket az alkalmakat.
– B COOL: Én Borsod megyében nőttem fel, és az az ország egyik olyan része, ahol kifejezetten nagy szükség lett volna ilyen kezdeményezésekre. Az ország kevésbé fejlett részeire is elérnek ezek a programok? És ha igen, hogyan?
– Szlankó Viola: Igen, ez egy létező probléma: gyakran nehéz azokhoz eljutni, akikhez a leginkább el kellene, de törekszünk helyi kapcsolatok kiépítésére az adott települések önkormányzatain, nevelési tanácsadóin, szociális munkásokon keresztül. Nehéz helyzet ez, mert a hátrányos helyzetű családokat sokkal inkább érintik a mentális betegségek is, de ehhez képest nehezebben is jutnak ellátáshoz, a magánszektor pszichológiai ellátására pedig a legtöbbször nincs pénzük.
A kutatásunk második nagy tanulsága volt, hogy a szülők kétharmada nem kapott segítséget, noha jelentős negatív irányú változást tapasztalt gyermeke mentális állapotában az elmúlt időszakban. A Lélekemelő Programnak éppen ezért a második eleme a szülőtámogató csoport, ami 5-7 alkalmas ingyenes, szülőket támogató foglalkozásokat biztosít nehéz helyzetben lévő családoknak.
Nagyon hamar beteltek ezek a csoportok is, jelenleg 100 szülőt tudunk támogatni. Az országos szintű lefedésre az UNICEF-nek nincs kapacitása, a mi célunk inkább az, hogy mutatunk egy jó példát, megfogalmazzuk a tanulságokat és felhívjuk a figyelmet arra, hogy állami szinten is meg kellene fontolni ezeket a programokat.
– B COOL: Mi a harmadik pillére a Lélekemelő Programnak?
– Szlankó Viola: A kutatás harmadik tanulságára reagáltunk ezzel, miszerint a tanárok nagy részének nincsen korszerű tudásuk arról, hogyan lehet a gyerekek lelki egészségét fejleszteni. Öt alkalmas online kurzusunkon keresztül a tanárok korszerű eszköztárat, tudást, módszertant kapnak arról, hogyan tudják felismerni a gyerekek mentális betegségét, hol kezdődik és hol ér véget az ő kompetenciakörük, mit tehetnek meg ők a gyerekért és mikor kell továbbirányítani szakemberhez, mik a prevenciós munka lehetőségei, stb. Az öt alkalmas online kurzus edukatív tananyaggal, videókkal, stresszkezelő technikák bemutatásával november 20-tól lesz elérhető.
